Néhány év leforgása alatt Európa lakosságának legalább egynegyede eltunt a föld színérol. A pestis kitörésének idején sokan úgy hitték: eljött a világvége.         A "Nagy Dögvész" vagy "Fekete Halál" néven nevezett szörnyu járvány nagy pánikot keltve söpört végig Európán, akkoriban nem is sejtették, hogy a különbözo kereskedelmi célú hajókon behurcolt patkányokon élo bolhák által terjedt         Az elso megbetegedésrol szóló feljegyzés 1347-bol származik, amikoris 12 olasz hajú állt be Messina kikötojébe és "csonttá soványodott" utasok és a legénység egy része holtan hevert vagy haldoklott a fedélzeten. Senki sem tudta, mi lehet az oka. A hajón nem csak emberek, hanem fekete patkányok is voltak, akik a kikötés után szétszéledtek az országban és rendes társaiknak is "átadták" a fertozött bolhákat a keveredés során, majd feljutottak más hajókra is, amelyek tovább vitték oket új területekre, ahol ugyanez lezajlott.         A bolhák a patkányok vérét szívták és így megfertozték oket is; amikor pedig a patkányok haldoklani kezdtek, új vérellátókat kerestek és találtak is: az embert. A pestis szörnyu kínnal pusztított, nyomában iszonyatos fejfájás, verejtékezés, hidegrázás tünetei látszottak kezdetben, majd a hónaljon, nyakon és esetleg az ágyékán gennyes duzzanatok ("bubók") keletkeztek, amik kezdetben rózsaszínuek voltak, azután bíborra majd feketévé változtak és akár narancs méretuek is lehettek. Ekkor keletkezett a "körbe-körbe-rózsa" címu mondóka, amelyben a rózsa a bor színének elváltozására utalt, a "zsebnyi csokréta" pedig a halál buzével terhes levego illatosítására szolgált. Emberek milliói haltak meg a járványban, hónapok során annyian, hogy már a tömegsírok is megteltek, így minden holttestet ott hagytak, ahol a halál elérte. Bizonyos területek teljesen elnéptelenedtek, mint például Skandinávia, a Grönlandon letelepedett norvégoknak írmagja sem maradt.         A kor orvostudománya nagyjából a nullával volt egyenlo, így ezerféle "csodaszert" próbáltattak ki a betegekkel- hasztalanul. Nemcsak a pánik, de a káosz is eluralkodott, egyesek a vallásba menekültek, mások a gyönyört választották; a tehetosebbek pedig a járvány elol vidékre menekültek, oda is behurcolván a pestist.         Azt csak késobb derítették ki, hogy egyszerre háromfél pestis pusztított: a bubópestis volt a leggyakoribb, de másik két fajtája ennél is veszedelmesebb volt. A tüdopestis akkor fejlodött ki, ha a pestis s tüdobe jutott, így már köhögéssel és tüsszentéssel is terjedt. A vérmérgezéses pestis pedig akkor jött létre, ha valakit fertozött bolha csípett meg, az áldozat néhány óra múlva halott volt.         1351-re véget ért a Fekete Halál elso rohama, a világ harmada elpusztult.        1369-ben ismét visszatért meglehetos rendszerességgel, ám az utolsó nagyobb járvány abban az idoben (100.000 halott) 1665-ben volt.         Napjainkban sem tunt el, a XIX. Században egyedül Indiában 6 millió (!) áldozatot szedett és 1995-ben újra pusztított itt

TUDOD-E... · hogy pestisbaktériumot a bolha terjeszti? A Yersina pestis nevu baktérim az állat emészto-rendszerében szaporodik és a rovar a csípésével juttatja a gazdatest vagy az ember véráramába. · hogy az elso "biológiai fegyvert" a világon a mongolok vetették be, amikor egy régóta ostromlott, bevehetetlennek tuno várba hajítógéppel berepítettek egy pestis által meghalt embert? A vár keresztény papjai vallásukhoz híven eltemették a szerencsétlent, ám így a kór bejutott a várfalon belülre és átterjedt rájuk, majd csakhamar elpusztított mindenkit odabent.